Az összetartás építő ereje
Nagygéc

A település múltja

1970: a szamosi árvíz

"Ezeréves" történetek

Kis tábla mutatja az utat jobbra, Csengersima és a magyar-román határátkelő között, szerény táblán a felirat: Nagygéc. A település pedig hosszú évszázadokon át írta be magát a magyar történelembe. Elsőként 1280-ban tűnt fel egy nemes nevében, aki vélhetően a Csák nemzetség tagja volt. A XIV. században Ábrahám személyében szolgabírót is adott a kis falu Szatmár megyének, így több alkalommal a megye is itt tartotta meg üléseit. A pápai tizedjegyzék szerint 1336-ban 6 garas pápai tizedet fizetett a falu, ami szerint az átlagos méretű szatmári falvak közé tartozhatott. A XIV-XV. században a Csarnovodai, Csáki, Darai és Drágfi családoké volt, 1476-tól pedig a Szántai Becskiek birtokolták századokon át. A XIX. században a Szatmár vármegyei magyar falunak 355 lakosa volt, a szabadságharc után.  Különös kegyetlensége miatt kényszernyugdíjazták báró Haynaut 1850-ben. Végkielégítéséből vásárolta meg Majlát Györgytől kisgéci pusztáján lévő kastélyát. A kúria helyén a korabeli leírások szerint emeletes kastély állt, amiből azonban mára nem maradt fenn semmi. A faluból kapott szárnyra az ún. szatmári "Vérbíró-mítosz". Szatmár vármegye monográfiája már 88 házról és 678 lakosról ír és a nemesi kúria mellett megemlíti a településen lévő Rózsás kocsmát, a Szalmás csárdát és a Szúnyog csárdát. Trianon idején is addig-addig hallatták magukat a nagygéciek, hogy meg tudtak maradni az új országhatáron belül. A természet némi emberi közbeavatkozással azonban 1970-ben úgy döntött: szellemfaluvá teszi a nagy múltú települést. Nagygéc az 1970-es szamosi árvízben csaknem elpusztult, újjáépítését árvízvédelmi szempontból nem engedélyezték. A Szamos pusztítása után lakosait a közeli Csengerbe és Csengersimára költöztették át. Több mint 20 éven át tilos volt itt építkezni, az egykori lakosok azonban visszajárnak.
1970. május elején nagy mennyiségű 30 - 40 milliméternyi csapadék hullott a Tisza és a Szamos hegyvidéki vízgyűjtő területén. Pár napra rá újabb szokatlanul nagy mennyiségű csapadék zúdult a területre. A Tisza és a Szamos vízállása május 14-én meghaladta az addig valaha mért legnagyobb vízállást. A Túr töltésének egy szakasza a határ közelsége miatt kézzel épült, a gát nem bírta el a víz nyomását, 15 kilométer hosszan szakadt ki a töltés. Garbolc és Nagyhódos között sikerült útját állni a víznek, május 16-án este azonban a védekezési vonalak mögött rátört a folyam Kishódosra és Nagyhódosra. Az áradás a települések nagy részét órák alatt elpusztította.
A Szamos 1970. május 14-én Csengernél 902 centiméteres vízállással tetőzött, amely több mint másfél méterrel haladta meg az addigi legmagasabb, 1888-ban mért 743 centiméteres vízállást. Ez 10-50 centiméterrel magasabb vízszint volt, mint maga a töltés. 23 kilométer hossza épült nyúlgát, az áradó folyó azonban másnap hajnalban előbb Nábrád határában, majd Tunyogmatolcsnál győzte le a gátat. Mindeközben a Szamos romániai szakaszán több mint egy kilométer hosszan szakadt ki a töltés, a víz a két folyó közét borította el. Az ár este 11 órakor érte el Nagygécet. 
A gátszakadások következményeként a Tisza-Szamosközben 350 négyzetkilométer, a Szamos-Krasznaközben 87 négyzetkilométer került víz alá. Az akkori adatok szerint az ár 40 községet öntött, végleg elpusztítva 5200 épületet és megrongálva kétezret. A tragédia után a Minisztertanács 3325/1973. sz. határozatában építési tilalmat rendelt el Nagyhódos, Kishódos, Garbolc, Nagygéc és Komlódtótfalu községekben. 
A megmaradás temploma (részlet)
„1850-ban báró Haynau vásárolta meg a nagygéci pusztát. Ősi magyar földet, Szatmárba, Aradtól kétszáz kilométerre...
Aztán meghívta Haynau a környékbeli magyar urakat magához – de soha nem ment el őhozzá senki sem. Aztán ment a hiéna maga, látogatóba, de becsukódtak előtte a kapuk.
Ezért aztán eltakarodott Haynau a nagygéci pusztából, és maradtak a Lubyak, maradtak a drága szatmári magyar parasztemberek, és maradtak Nagygécen a magyar zsidók. S éltek békességben, szeretetben egymás mellett s egymással, sokáig. S amikor jött a rettenet, s jöttek a csendőrök értük, a templommal szemközt lévő Schwartz-kúriából kihozták Schwartz bácsit, a falu népe meg majdnem nekiment a csendőröknek akkor, pedig akkoriban az ilyesmi nem volt divat. Schwartz bácsi pedig azt kérte a csendőröktől, hogy mielőtt elviszik, hadd mondjon el egy verset. A csendőrök nem akarták megengedni, de akkor a falu népe úgy nézett, és úgy vonta szűkebbre a kört köréjük, hogy végül jobbnak látták engedni. Schwartz bácsi pedig elszavalta, hogy „Szülőföldem szép határa! / meglátlak-e valahára? / Ahol állok, ahol megyek, / Mindenkor csak feléd nézek…” – és sírt akkor mindenki, sírt akkor az egész falu. És elvitték Schwartz bácsit, aki nem jött vissza, soha többé…”
(Bayer Zsolt, 2012.)
A megmaradás temploma
A település jelképe a XIII. században, alföldi módra téglából épített egytornyos, egyhajós, támpilléres szentélyű teremtemplom, mely két részből áll: a hajó az Árpád-korból való, a XV. század második felében pedig késő gótikus stílusban bővítették. Ez a stílusbeli kettősség teszi igazán érdekessé: a román kori résablakok különleges harmóniában vannak a kora reneszánsz szentségházzal. A szentély észak-keleti falába korareneszánsz szentségtartót (pasztofórium) építettek. Géc templomát Szent Péter tiszteletére szentelték. A szószék a XVIII. században épült téglából, illetve gótikus faragott kövekből. A reformáció idején, a XVII. században festették ki a templom belső terét, famennyezetét 1765-ben kapta. Vélhetően ez idő tájt épülhetett a templom különálló fatornya is, a mai 25 méter magas, három szintes, gúlasisakos barokk tornyot 1896-ban emelték. 1864-ben Heszlmann Imre és Rómer Flóris készített feljegyzéseket és rajzokat a helyszínen. 1986-87-ben nagyszabású régészeti kutatást végeztek a templomban: a padló alatt középkori sírokat találtak a kutatók. Szóba került, hogy a kis templomot áttelepítsék a Nyíregyháza-Sóstói Múzeumfaluba, ez elmaradt, a korabeli bútorok azonban elkerültek Nagygécről.

A templom külső falán térdmagasságban jelzés található: idáig ért a víz 1970-ben. A használaton kívüli örökségi érték felújítását több alkalommal is megkísérelték, de forráshiány miatt ez mindig meghiúsult.Az országosan védett műemlék az elmúlt évtizedekben végveszélybe került.

"A Megmaradás Temploma" turisztikai attrakció az Új Széchenyi Terv pályázatán 2012-ben nyert támogatást. Csenger Önkormányzata a védett templom teljes felújítása mellett azt tűzte ki célul, hogy egy különleges kulturális - turisztikai attrakció jöjjön létre a településen. A XIII. században épített templom, a Megmaradás Temploma a műemlékvédők szoros felügyelete mellett újult meg. Igazi középkori hangulat költözött a falak közé. Az Árpád kori és Mátyás korabeli falak megerősítést, majd új tetőszerkezetet és vörösréz tetőt kaptak. A román kori, csaknem 800 éves téglákat nem vakolták újra, és szabadon hagyták azt a sekrestyeajtót is, amelyet az építkezés idején tártak fel. Restaurálták a szószéket, a gótikus ablakokat, a mérműveket, a karzatot. Az üres keretekbe új ólomüveg ablakok kerültek, és elkészült a hajdan elhurcolt bútorzat teljes másolata is.A karzatra Kelet-Magyarország legnagyobb digitális orgonája költözött. A hangszerben 110 - 170 romantikus, barokk és szimfónikus regiszter van elrejtve. Az elektromos hangszer másik különlegessége, hogy egy magyar fejlesztésű orgonaszoftver segítségével működik. hangja pedig egy magyar fejlesztésű hangrendszer segítségével tölti be a 102 négyzetméteres templom félezer köbméternyi légterét.
Határtalan üzenetek
Csenger Város Önkormányzata, Szatmár: "Tiszteld őseidet, mert rajtok keresztül nyertél életet és örököltél Istent és Hazát!" /Wass Albert/
Jánd, Bereg: „A szabadságot egyetlen ország, kormány, párkapcsolat, barátság vagy vezető sem garantálhatja a számodra. Saját magad számára egyedül TE biztosíthatod a szabadságod.” /Sri Ram Kaa – Kira Raa/
Porcsalma, Szatmár: "A kreativitás a bizalomból fakad. Bízz az ösztöneidben, és soha ne remélj többet, mint amennyit dolgozol. " /Rita Mae Brown/
A Legszebb Kulturális Üzenet - Csíkdánfalvi Községi Könyvtár, Székelyföld: "A nép szikla, amelyre egy nemzet élete biztosan épül." /Márton Áron/
A Legszebb Egyházi Üzenet - Takácsi Református Egyházközség, Dunántúl: "Abban a percben megszűnik nyomorúságunk, amelyikben megérik rá a szívünk." /Ravasz László/
Nagygéc, Szatmár: "Senki nem akart innen elmenni, sírva mentek el az emberek..."
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés"A haza minden előtt." /Kölcsey Ferenc/
Jánkmajtis, Szatmár: "Múltunkban a jövőnk, mely mindig fennmaradásunk záloga volt."
Miskolc, Észak-Alföld: "A nemzetet megtartó szent korona üzenetében kell hinnünk, s ennek szellemében kell cselekednünk."
Somorja, Felvidék: "Magyarságunk Isten ajándéka. Őseinknek ez a hagyatéka, utódainknak ez az öröksége. Minden más csak por és hamu."
Makfalva, Székelyföld: "Szétszórattunk ugyan, de mi egy vérből valók vagyunk!"
Sepsiszentkirály, Háromszék, Erdély: "Magyar! Ne csak nézz, hanem láss is.. a szíveddel és jobb lesz a világ."
Turisztikai attrakciók
Vissza
Nagygéci Emlékpark
Megmaradás Háza -
Magyarság Háza
Kilátótorony
Látogatóközpont
Őrtűz oszlop
A két hektáros Nagygéci Emlékparkban őshonos Kárpát-medencei gyümölcsfák ligetében 200 emlékoszlopon Kárpát-medencei települések ezrei Drávaszögtől Csángóföldig, Délvidéktől Temesig üzennek az utókornak.

Az üzenetek főként az összetartozás, az összefogás, a nemzet fennmaradása, a határtalan magyarság, az emberiesség fontosságának, a szeretet erejének gondolatvilágát testesítik meg. Pár száz lelkes falutól a milliós nagyvárosig mindenféle település elküldte üzenetét, a legtöbb üzenet – 1004 darab – Erdélyből érkezett. A többség saját gondolatát írta meg, de sokan például Wass Albert,Széchenyi István,Babits Mihály, vagyKölcsey Ferenc sorait tolmácsolták. A magyar költészet és irodalom remekei mellett azonban olyan bibliai idézetek, ókori bölcsességek, dalszöveg-részletek is érkeztek, amelyek mind értékes útravalóval láthatják majd el a Nagygécre látogatókat.

Nagygéc ikonikus lakója, Bözsi néni saját szavaival üzent: Senki nem akart innen elmenni, sírva mentek el az emberek.”

Országos szinten is újszerű szolgáltatás a tabletes idegenvezetés. Az emlékpark látogatói sétájuk közben táblagépek segítségével ismerhetik meg tüzetesebben emlékpark épületegyüttesét, látnivalóit, élményelemeit. A GPS koordináták segítségével mindig a hozzájuk legközelebb eső attrakcióról kapnak információt.
Az épület különleges építészeti megoldásokkal a születést és a halált jeleníti meg. Mindkettőt egy-egy kupola szimbolizálja. A belső kupola a születésé, a külső a halálé. Az épület tetején egy különleges fényfolyosó helyezkedik el, az újszülöttek a fénnyel érkeznek és a halottak a fénnyel távoznak. Az épület tengelye megegyezik a nyári napforduló tengelyével. Az épület körül a hónapokat jelképező fák állnak. A Megmaradás Háza arra is emlékeztet, hogy a nagyéciek soha nem adták fel a jövőjükbe vetett hitüket. Ebben az épületben kapott helyet a Nagygéc történetét bemutató, nagyszabású kiállítás, melyet a Csengeri Helytörténeti Múzeum készített. 8 tablón, 2 élőképen és 2 tárlón keresztül elevenedik meg a település múltja, különös hangsúlyt fektetve a templomra, Haynau-ra és az árvízre.
A park Makovecz Imre által megálmodott kilátótornya a magyarság jövőjét és határtalanságát szimbolizálja. A több, mint 20 méter hosszú gerendákból ácsolt kilátó igazi építészeti remekmű.

A kétszintes, öt tornyú, angyalszárnyas kilátóból pazar látványt nyújt a szatmári síkság vidéke. A kilátó felső szintjéről, 20 méter magasból határok nélkül jelenik meg a látóhatár.
A 300 négyzetméteres fagerendás mennyezetű épület ad otthont Szabolcs-Szatmár-Bereg megye első 4D mozijának, amelyben dübörgő hanghatások mellett egyszerre kilenc látogató tapasztalhatja meg a különleges térhatás élményét. A promóciós filmek megtekintése közben az eseményekhez illeszkedve hidraulika mozgatja a székeket, miközben szél, füst, hó, villám, vagy éppen eső hozza még közelebb a nézőkhöz a vásznon zajló történéseket.

A galériateremben tekinthetőek meg a Nagygécen élt birtokos családok címerei, valamint egy érintőképernyős portál segítségével, egy interaktív játék keretében tesztelhetik Nagygéccel kapcsolatos, frissen szerzett tudásukat a látogatók.

A látogatóközpontban ajándékbolt üzemel, ahol különféle ajándéktárgyak megvásárlására nyílik lehetőség.
A Nagygéci Emlékparkban a történelmi és a mai Magyarország körvonalai is kirajzolódnak. A Vereckei hágónál helyezkedik el az Őrtűz oszlop, mely a magyar történelem óriási jelentőségű szimbólumát idézi: Budáról őrtüzekkel hívták harcba a földvárak seregeit, a hétköznapokban az őrtűz védelmet nyújtott a hideg, vagy éppen a támadó vadak ellen.

A monumentális alkotás a hét magyar törzs bejövetelére emlékeztet, de megjelennek rajta az Árpád-házi királyok nevei is. A monumentális alkotáson egy 30 kilogrammos prizma játszik a nap sugaraival.
Kapcsolat
Kapcsolattartó:
Katona István
Telefon:
06 20/577-1690
Csenger Város Önkormányzata
4765 Csenger, 
Ady E. út 14.
Telefon/Fax:
+36 44/ 520 520, +36 44/520 523
Nagygéc irodai telefon:
06 44 452-490
E-mail:
info@megmaradastemploma-nagygec.hu
Emlékpark nyitva tartása:
Hétfő 08.00 – 18.00
Kedd 08.00 – 18.00
Szerda 08.00 – 18.00
Csütörtök 08.00 – 18.00
Péntek 08.00 – 18.00
Szombat 08.00 – 18.00
Vasárnap 08.00 – 18.00

Ajándékbolt nyitva tartása:
Hétfő 08.00 – 16.00
Kedd ZÁRVA
Szerda 08.00 – 16.00
Csütörtök ZÁRVA
Péntek 08.00 – 16.00
Szombat 08.00 – 16.00
Vasárnap ZÁRVA

A projekt
Kedvezményezett neve: Csenger Város Önkormányzata
Projekt címe: A Megmaradás Temploma
Projekt azonosítószáma: ÉAOP-2.1.1/A.I-12/2012-0024
Támogatás összege: 562 004 448 Ft
Támogatás mértéke: 100 %
Megvalósítás időtartama: 2013.08.05. - 2014.12.12.

A projekt célja Nagygéc településen olyan kultúrtörténeti vonzerőn alapuló turisztikai attrakció kialakítása, mely segíti a térséget és a települést bekapcsolni a turizmus vérkeringésébe. Cél a Megmaradás Temploma, mint a történelmi, épített, kulturális örökségre épülő attrakció és az ehhez illeszkedő, egymáshoz kapcsolódó látogatóbarát-, valamint élményelemekkel való bővítés megvalósítása. Az attrakció egész évben látogatható, innovatív, újszerű technológiai megoldásokat hasznosít, egyedi, sajátos értékekre épít.
Média
Hatalmas siker a debreceni utazási vásáron2015.03.16. Nagy sikerrel mutatkozott be az utazóközönség és a turisztikai szakma előtt a Megmaradás temploma és a Nagygéci Nemzeti Emlékhely a debreceni Utazás és Szabadidő Kiállítás és Vásáron, amelynek március 13. és 15. között az impozáns Kölcsey Központ adott otthont.
Filmek
A megmaradás szimbóluma: Nagygéc
Csaknem 2600 üzenet érkezett a Nagygéci Nemzeti Emlékhelyre, ahol már kőbe vésve állnak a Kárpát-medencei magyarok lakta települések útravalói. A legtöbb, szám szerint 1004 üzenet Erdélyből érkezett... A román-magyar határmenti hajdani szellemfaluban a végéhez érkezett a különleges kulturális-turisztikai attrakció építése. A XIII. századi templom, a Megmaradás Templomának teljes felújítása és restaurálása mellett látogatóközpont is épült, ahol egy 4D mozi is várja majd a látogatókat. A vendégek esőben, hóban, villámlások közepette ismerhetik meg a magyar nemzet sorsával összefonódó Nagygéc különös történetét.
Régen és most
Hiányzó cserepek, omladozó vakolat, eső áztatta falak... Elhagyatottan állt évtizedeken keresztül Nagygéc gyöngyszeme, a XIII. századi templom. 2015 július végén véget ért a hanyagolt 45 esztendő, a templom újjászületve - újjáépülve várja a látogatókat. A 2013-ban és a frissen készített felvételek egymás mellé vágva még inkább szembeötlően illusztrálják, mekkora változáson esett át bő egy év alatt Nagygéc és a Megmaradás Temploma.
Épül a Megmaradás Temploma Nagygécen
Csaknem 50 év után újra élet költözhet az 1970-ben kitelepített román-magyar határ menti kis faluba, Nagygécre, melynek sok évszázados múltját már csak XIII. századi temploma őrzi. A kiköltöztetett lakosok évtizedek óta küzdenek, kitartásuk eredményeként most a Megmaradás Temploma mellé Nemzeti Emlékhely épül. A különleges parkba Kárpát-medencei magyar települések ezrei küldhetik el üzeneteiket – a megmaradás jegyében.
Komlódtótfalu 1970
Egy archív film Vértessy Sándor páratlan hagyatékából. A Magyar Televízió legendás riportere 1970-ben tudósított a Tisza-Szamos közi árvíz eseményeiről.
Nagygéc az ezredforduló idején
Az elmúlt évtizedekben az elhagyatott falu sokakat megigézett. A sorsára hagyott templom állapota folyamatosan romlott. Naggyéci séta egy volt nagygéci lakossal 2001-ben...
Nagygéc
Nagygéc neve elsőként 1280-ban tűnt fel egy nemes nevében, aki vélhetően a Csák nemzetség tagja volt. A természet némi emberi közbeavatkozással 1970-ben úgy döntött: szellemfaluvá teszi a nagy múltú települést. A tragédia után a Minisztertanács 3325/1973. sz. határozatában építési tilalmat rendelt el a községben. A szellemfalu híre egyre terjedt, évente turisták ezrei zarándokoltak el a határszélre, Nagygéc varázslatos légköre pedig minden látogatót rabul ejtett.
Archív
Hangoskönyv
Győrffy László: Szikkadó mederből - részlet
Végh Antal: Félrevert harangok - részlet
Berkovits György: Árvíz - részlet
Események
Húsvéti ünnepi programok Nagygécben! Április 15-én húsvéti istentisztelettel vártuk vendégeinket Nagygécben, a „Megmaradás Templomá-ban”, ahol Bélbász-Szűcs Andrea református lelkész tartott ünnepi istentiszteletet, zenével kísért az Ifjú Hírnök zenekar. Ezután a gyerekek színes programokon vehettek részt, húsvéti tojáskeresés és népi táncház szórakoztatta a kicsiket és nagyokat egyaránt.
"Nagygécért": Hagyományőrző Emléknap 2016. képekben...
Sorra jönnek az iskolás csoportok Nagygécre: Iskolás csoportok számára is kiváló program egy nagygéci látogatás. Voltak akik kerékpártúra keretében érkeztek... Bővebben...
VI. Magyar Világtalálkozó: A Panoráma Világklub által életre hívott, s immár hatodik alkalommal megrendezett ,,Magyar Világtalálkozó” tíz napon át tartó programsorozatának. Bővebben...
Galéria